P�csb�nyai cs�nd

   Roppan az �g a h� alatt,
   roskad a megmaradt lev�l.
   Halkul megannyi gondolat,
   mi bennem cs�ndes�lve �l.

   Mecsek h�f�dte cs�csain
   mint kazlakban �ll az erd�
   s az Isten len�z ugyan itt,
   mid�n kar�csony, ha elj�.

   A b�ny�szok m�r r�g meghaltak,
   Karolina fejt�s� g�d�r.
   T�tong a hegy. M�ly sebet harap,
   s a sz�l a porb�l mocskot p�d�r.

   Nincsenek �nnepek P�csb�ny�n.
   Gyermekeink s�rokn�l �llnak.
   A k�rus egy halk im�t k�nt�l,
   az �vek felett�k csak sz�llnak.