A szerelemrt
gy lobbantl belm akkor jjel,
ahogy szl lebbent meg hajat, ruht,
s az ember htra hklt fejjel
elre dlve ltja a csodt.
Te szememben bltetted magad,
bennem pajzn gondolatok rtek.
Hozzm smultl, s lgyan sgtad,
- Ne aggdj szerelmem, ez nem vtek!
gy szeretlek, mint por a harmatot,
mely cenban frszti lmt.
gy szeretlek, mint lni akarok,
mg benned tallom szvem vgyt.
S ha mr nem kellek, mint cska jtk,
azrt szemeid ell ne rakj el.
Mgd lapul, torz rnyk leszek
ki csendesen, lng nlkl hamvad el.
|