Anyk napjra
Emlkszel anym?
Gyermeki fejeddel anyai rmk rtek,
s Te felnve hozzm gyermekesedtl.
Finom melleid apadst magamba zrtam,
s szke frtjeimben visszatkrzdtl.
Kvettem a mozdulatod, s rmdre
dacosan hvtalak, ha bajjal brtam.
rtelmem is csak gy nyiladozott,
ahogy szavaid melegben felfedeztem a vilgot.
Elvesztett ingecskmet brddel ptoltad,
s karoddal vdtl meg a tsks fagtl.
Iskolmban is tudtam, vr majd az tked,
s dicsr szavaidban benne van a stemny.
Majd haszontalan halllal elment apm,
s Te ims ajkaddal rtem fohszkodtl.
Nem kveteltl semmi munkt,
mgis magamtl csinltam n.
Trkeny piciny termeted nagy slyokkal veretted,
mert hitted, nem kalldhatom mellled el.
Mg lbad sem kmlted, ha gynak estl,
csak fiad vllra rakhasd kezed.
Most felnve hozzd regedem,
s szeld szkkal arra krem Istent,
hogy meggytrt testedet prnzza,
s vdje, ha mozdulnod kell.
Szemeidbl a vesztett remnyt falra vetted
s mosolyod mgtti torz vilgot lecskolom n.
Ltod? szlk n is. s beld fogdzom!
Virgaim elszradtak az ton,
de szmban a szavak mzesek.
Ezrt leborulok eld, s simogasd fejem.
Knnyeimmel puhtom szorgalmas rncos kezed,
s minden bnmrt hozzd esdeklem.
A sok ltogatlan munks idmet,
mert tudtam, hogy lsz valahogy,
s megbocstasz, ha ltod
csaldom szpsgt.
Flek, sosem leszek kpes tovbbadni
mind azt a jt, amire tantottl.
Embereket tmogatok, s minden knjaikat
vllaimon hordozom.
Csak rd jut kevs idm,
pedig neked jrna minden ernyem.
De ltod, mg kszntmmel is terhellek,
s magamra gondolok, mint mindig.
Nem veszem szre, hogy bonbonokbl
csak res papr maradt,
s verseimmel sem illetlek Tged.
Ht krlek, nyjtsd felm kezed!
Hadd szortsam meg, amg lnk!
Felejts el mindent mi bntott,
s fogadd kszntsem.
Mjusi vasrnap aranyl fnye hajadba tr,
az orgonk fszeres illatval leng a szl,
s n sszegyrt szavaimmal zsebemben
nmn zokogok, s csak annyit tudok elhebegni,
DESANYM, KSZNM!
|