Itt lek
Itt lek veletek ebben a hazban.
Rm is gy st le a Nap: Forrn s lzban,
s ha bnatomat knnyek kz rejtem,
hull cseppjeit erre a fldre ejtem.
Amikor ajndkot adott az let,
hogy piciny gyermekknt felllhassak vgleg,
itt fogta desanym fltn a kezem.
S apm, a drga, ki verset mondott nekem
gyelvn a szra, csak hogy jobban hasson
s ajknak szegletbe mosolyt fakasszon.
Itt rejtett magba a bokor, ha fltem.
S ragaszkodott egy-egy szraz bogncs rtem,
hogy megmutassa a termszet milyen szp
kinyitotta elttem lapjai ezrt.
Itt vittem virgot a legszebb kislnynak
azrt, hogy mondja, a szerelem mg vrhat.
ptettem otthont, gondjaimnak tett.
Ksbb megtalltam az igaz szerett.
Prblok helyt llni minden hatalomnak,
mely letrt cserbe, csalsra oktat.
S ha megszlal kisfalum llekharangja,
trtnelmnk terhtl hasad alatta.
Megvnlt asszonyok imdkoznak halkan,
leszklt nemzetnk fogjon ssze bajban.
Szntsok, erdk, ptszeti csodk,
eladjk allunk a csibsz ostobk.
Fldben rejl magokat ha nveszt az g
gy jn el rejtekbl, remegn a np,
s mint meghasonult lelket ha odahvnak,
vlasztunk magunknak j, s szebb hatalmat.
Engedd mosolygsom meznek, bznak,
fldmves parasztnak, zemi munksnak.
Vagy Te kedves, ki versem olvasja vagy,
add a kezed, s ne gondolj rlam rosszat.
Itt lek veletek ebben a hazban,
rm is gy st le a Nap, forrn, s lzban.
s ha bnatomat knnyek kz rejtem,
hull cseppjeit erre a fldre ejtem.
S ha alkoti testem vgleg elall,
itt fjja el megmaradt hamvaim a szl.
|