Zöld ujjal
Zöld ujjal születtem.
Minden bokor nekem
pukkan ha rügyre váll,
és virágot kreál.
Izzad a fű harmatot.
Krókuszok bújnak amott,
s a medvehagyma szőnyeg
lábaim alatt nőnek.
Kopog a fakopács.
Csőre, mint a korbács
csattan a lárvákon
s ők bújnak a fákon.
Kiskertemben ültetek,
s ha marad, hagyok nektek
tarka színű virágot,
és gyönyörű világot.
Labdázik a rózsa.
Virágszirom morzsa
helyezkedik rajta
s nyújtózik a karja.
Lángol az aranyeső.
Füzek barkái leső
pillantással pattannak,
dicsekednek a napnak.
Palántát locsolok.
S ha lesznek majd csokrok,
szépasszonynak viszem.
Fogadja el szívem.
Kertészetem híres lesz.
Csorba engem el nem vesz.
Madársereg köröttem
barátokkal, mögöttem.
|