Virgom
Meleg van.
Egy rgen elfelejtett kedves emlk
jtszik szvemmel
mint a hangszer, amibl csodlatos
dallamokat csal el a szerelem.
Hallgatom e szp zent
s olvasok a kottbl.
Homlokom mgtt furcsa mdon
ritmust jr a metronm: az agyam,
s halkan kutatok benne,
keresem a percet amikor mohn
fuldokolva vgyaidtl
szaladtl az ton felm
s vrtad, hogy ruhdat tpjem le.
Most egy kis gyk siet t lbamon
s n nem bntom.
Hagyom hadd szagolgassa a pillang
szrnyairl lehull virgport
amit oly sietve gyjttt be,
mint ahogy n gyjtttem
szmra pazarolt forr ajk cskjaidat.
Csak lk itt a fben
s nzem a bokrokat.
Ltom amint egyik g
sszefonja a msikat
mint a hv aki imra kulcsolja kezt
( n is krnm istenem, hogy tbbszr gyere mg )
Htra hajtom fejemet, jtszom a felhvel.
Tged forml meg a szl
s n kapkodok utnad
de oly messze vagy s n oly hatalmas bnat,
hogy hiba mszok fel a hegyekre
mr nem jutok el hvogat puha ledbe...
Elfoszlik a ltoms eltolja a felht.
Mgtte ltom az azri temett
hol gondolataim tanyznak
mikor holdamrl gyenge fny rad
s vilgtsz a csillagokkal
sok milli fejfnak.
Meleg van, nagyon meleg.
Dombrl fenyfk futnak felm,
gaikbl lustn nylnak ki a tobozok
s gyengn ejtik al az apr magot
ahogy te ejtettl le
e szomjz vilgnak,
hagytad, hogy magambl
megmaradjak csak virgnak
a csaln szrs leveln.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum