Vir�gom

                 Meleg van.

                 Egy r�gen elfelejtett kedves eml�k
                 j�tszik sz�vemmel
                 mint a hangszer, amib�l csod�latos
                 dallamokat csal el� a szerelem.

                 Hallgatom e sz�p zen�t
                 �s olvasok a kott�b�l.
                 Homlokom m�g�tt furcsa m�don
                 ritmust j�r a metron�m: az agyam,
                 �s halkan kutatok benne,
                 keresem a percet amikor moh�n
                 fuldokolva v�gyaidt�l
                 szaladt�l az �ton fel�m
                 s v�rtad, hogy ruh�dat t�pjem le.

                 Most egy kis gy�k siet �t l�bamon
                 �s �n nem b�ntom.
                 Hagyom hadd szagolgassa a pillang�
                 sz�rnyair�l lehull� vir�gport
                 amit oly sietve gy�jt�tt be,
                 mint ahogy �n gy�jt�ttem
                 sz�mra pazarolt forr� ajk� cs�kjaidat.

                 Csak �l�k itt a f�ben
                 �s n�zem a bokrokat.
                 L�tom amint egyik �g
                 �sszefonja a m�sikat
                 mint a h�v� aki im�ra kulcsolja kez�t
                 ( �n is k�rn�m istenem, hogy t�bbsz�r gyere m�g )

                 H�tra hajtom fejemet, j�tszom a felh�vel.
                 T�ged form�l meg a sz�l
                 �s �n kapkodok ut�nad
                 de oly messze vagy s �n oly hatalmas b�nat,
                 hogy hi�ba m�szok fel a hegyekre
                 m�r nem jutok el h�vogat� puha �ledbe...

                 Elfoszlik a l�tom�s eltolja a felh�t.
                 M�g�tte l�tom az  az�ri temet�t
                 hol gondolataim tany�znak
                 mikor holdamr�l gyenge f�ny �rad                              
                 �s vil�g�tsz a csillagokkal
                 sok milli� fejf�nak.

                 Meleg van, nagyon meleg.

                 Dombr�l feny�f�k futnak fel�m,
                 �gaikb�l lust�n ny�lnak ki a tobozok
                 �s gyeng�n ejtik al� az apr� magot
                 ahogy te ejtett�l le 
                 e szomj�z� vil�gnak,
                 hagytad, hogy magamb�l
                 megmaradjak csak vir�gnak

                 a csal�n sz�r�s level�n.