Szeptember

                                      Meglátogatta az ősz az erdőt.
                                      S a fák minden kis szellő fuvallatra,
                                      mint konfettit szórják boldogan
                                      lábai elé a sok sárgult, száraz
                                      levelet, amerre jár.

                                      Az ízes, finom gombák ágaskodva
                                      fejüket dugják ki az avarból,
                                      hogy jól lássák a ritka vendéget.

                                      S a csigák ezt kihasználva kalapjukba
                                      kapaszkodva emelkednek a magasba
                                      de hiába, mert ők tisztelettudóan
                                      fejüket mélyen lehajtják.

                                      A szamóca elpirul a vendég láttán.
                                      Nem szokott hozzá, hogy így
                                      mélyen a szemébe néznek.

                                      A hangyák várukat építik,
                                      a bogarak sürögve bújnak el
                                      a nyirkos fa odvába,
                                      a madarak fiókáikat reptetik,
                                      hiszen ők belemarkolnak a
                                      jövevény hátába, és együtt
                                      szállnak vele tovább.

                                      - Milyen szép így e részlet a világnak!

                                      Sóhajtanak a bokrok és vigyáznak, 
                                      hogy ne zavarják meg a csendet.